Ritkán jegyzem meg az álmaimat, de ez.... Ez akkora őrültség, hogy még meg sem kellett erőltetnem magam, hogy megjegyezzem. Most ezt írnám le, mert szomorúbb napokon érdemes lesz majd visszaolvasnom, mert ezen az álmon biztos jókat fogok majd derülni. 

Úgy láttam az álmomat, mintha egy film lenne... Mármint láttam, ahogyan a neten böngészek, felmegyek minden egyes kedvenc oldalamra egytől - egyig. Még hozzászólásokat is írok (mint néha napján) és örül a fejem, hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal. Aztán felmegyek katie egyik oldalára, a Lucy Hale-lel foglalkozóra és látom, hogy írt egy rövidke bejegyzést, hogy mivel sokakat nem érdekel Lucy, ezért bezárja az oldalt. Nagyon szomorú lettem, aztán írtam neki (vagy csak akartam?), hogy én szívesen átveszem tőle az oldalt, ameddig meg nem jön újra a kedve hozzá, mert nekem Lucy a kedvenc színésznőm a PLL-ből. Aztán itt jött egy olyan felismerésem, hogy ez csak álom, mert nem is Lucy a kedvencem, hanem Ashley Benson. :D 
Aztán itt még nincs vége, ó, nehogy azt higgyétek. Katie nyitott egy blogot vagy egy személyes oldalt, már nem emlékszem, de kitettem oldalra a kedvencek közé. Mármint, persze, csak álmomban. Aztán bejött a szobámba édesapám és azt mondotta, hogy keressem meg a húgomat. Ekkor jött nekem az álombeli sugallat, hogy biztos csak a szomszéd kisfiúval(!) játszik, mert szerelmes belé. Átmegyek a szomszédba és mit látok, ki netezik a húgommal? Ed Sheeran! Oké, már ennyi bőven elég lett volna, hogy felébredjek, de én nem tettem. Ed rám nézett és valami ilyesmit kérdezett tőlem, hogy: nem szeretnéd megsimogatni Dagit? Én meg csak bámultam rá, mert fingom sem volt arról, hogy ki az a dagi. Végül megjelent egy vörös szőrű cica, valami olyasmi, mint amilyen Hermionénak van a Harry Potter filmekben. Megsimogattam Dagit, közben Ed elment a konyhába, hogy hozzon nekem sört és neki álltunk sörözgetni, közben a húgom tovább netezgetett Ed gépén (most hatalmas késztetést érzek, hogy beírjak egy "ikszdét", de erős maradok). 
Sörözgettünk, hosszú, hoszzú időn át, aztán egyszer elhagyja ez a mondat a számat: Jázmin néztél már buszt, hogy melyikkel menjünk suliba? A húgom persze azt mondta, hogy nem nézett, mire Ed előkapta a telefonját és felajánlotta, hogy megnézi mikor megy legközelebb a gimnáziumom felé járat. Mire én meg figyelmeztettem, hogy de úgy nézzen buszt, hogy nekem még le kell zuhanyoznom és hajat kell mosnom, mert még aznap nem tettem meg. Mire Ed megszólal, hogy vizes a hajam és árad belőlem a sampon illata tehát biztosan megtettem. Ekkor felállt és azt mondta, hogy kövessem és elindult a ház végébe én meg követtem. Rohadt nagy ház volt, mert vagy nyolc szobányit biztos hátra mentünk. Mire hátraértünk előkapta a gitárját és elénekeltük ketten a Popular songot - amit eredetileg Mika és Ariana Grande énekel és azt mondja: jelentkeznünk kéne egy tehetségkutatóba. Közben, a valóságban ritka szar hangom van (megint előtört belőlem az "ikszdézhetnék"). 
És valahol itt lett vége ennek a rém fura álomnak. Tulajdonképpen azért nem értem, mert szoktam hírességekkel álmodni, persze, hát én is ember vagyok, de nem azt álmodom, hogy a szomszédjaim, meg ilyenek. Meg aztán mi volt ez a katie blogot nyit dolog? Sose álmodok meg ilyen webes híreket, max annyi, hogy álmomban frissítem a honlapjaimat. :D